Barcelona: Sídzsekiben a pálmafák közt

A 2-es terminálon nem volt csomagmegőrző, ami nem lepett meg, mert ezt is ugyanazok a weboldalak írták, amik szerint kellet volna lennie postának. Jót röhögtünk a reptéri munkással, ugyanazzal mint akivel a 'Correos deficiencía' helyzeten is mókáztunk. Átbuszozás egyedül 4db összesen 46 kg cuccal, és irány 36kg cuccal Barcelona taxival.

Miután pár sztenderd taxis-utas kérdésen túlestünk a sofőröm angolnemtudásával egyszintű remek spanyol nemtudásommal, fél perc csend következett, majd jött egy 80-as sebességkorlátozás. Így már könnyű dolgom volt a témával :) Mivel a posta szót tudtam, elmagyaráztam, hogy a DGT-től (hatodjára már úgy ejtettem ki, hogy elfogadta a taxis) kaptam levelet. A hapsi tekintetében volt némi sajnálat és egy nagyon kicsi megvetés irántam, mint szabálysértő iránt, de mivel az álmosság és alagút 1 másodperces mutogatós Activity feladatok, innentől megnyílt a fickó. Olyan absztrakt témát is megértettem, nem is tudom hogy (bár a fickó sem ma kezdte az Activityt), mint pl. Barcelona népessége nem lehet nagyobb, mint Madridé! Aztán mindent megmutatott útközben, és pontosan a főposta lépcsője előtt rakott le (a fizetendő összeg pedig pontosan annyi volt, mint amit az infós csaj mondott):

Először jártam ebben a városban, de valahogy ez az ajtó is olyan tipikusan barcelonainak tűnt, le kellett fotózni. A biztonságiőrnő biztos ismerte a mondást a magyarokról és a forgóajtóról, ezért inkább a liftet javasolta. Bent aztán némi csomagcímkézés után kiderült, hogy kell még feladás előtt némi átcímkézés, de volt még egy tekercs tartalékcelluxom, és mindent duplán nyomtattam ki, úgyhogy nem kellett a múltévezredi technológiát (kézírás) bevetni. Miután feladtam a két dobozt, de még mielőtt gyorsan megnéztem azt a pár dolgot, ami a repülőn mellettem ülő nő szerint belefér pár órába, felnéztem:

Nem is olyan rossz hely ez a posta!

Ennek így kellett lennie, hogy láthassam a főpostát. Mivel a postamérleg szerint már majdnem 10,2 kg volt a kézipoggyászom, gyorsan megittam a narancsot, és kidobtam a Wizzair magazint, nehogy a Ryanair szólhasson. Mikor kiléptem, turisták fényképezkedtek a posta épülete előtt. Sok buta turista, mondaná rájuk 60+ éves ernyős cimborám (remélem repül még, rég láttam), aki 0.00 idegennyelvtudással fedezi fel a világot.

Volt kb. 1 órám kisutcázni (GPS-szel esélytelen lett volna kitalálni, úgyhogy számoltam a kanyarokat, fokokat, nehogy lekéssem a gépet), a híres Kolombusz emlékoszlopot megnézni, és a Plaza Catalunyára. A Las Ramblas nem volt egy kellemes sétány, pláne a hátamon egy rakás számomra értékes cuccal, de voltak jópofa utcai művészek (szerintem ez az ő városuk).

Ezek valami WOW figurák?

Statisztikailag minden rendben: Két művész, két fej

Aerobus vissza a Terminál 1-re, csomagom felvétele:

17, pont az egyik kedvenc számomat adta az őr :)

Visszabuszozás s Terminál 2-re, kézipoggyászom szerencsére meg sem mérték (LH airline know-hown tanultam, hogy aki egy vállon viszi lazán, azét sosem mérik le, ez úgy látszik Ryannél is bejött), mondjuk a postamérleg szerint 9,99-10,05 kg között volt. Volt aki 40 percet állt a sorban a jobb helyért (ha fontos a jó hely, párszáz forint a prio q jegy...), mégis rosszat kapott, sok emberrel begyömöszöltették a keretbe a cuccát... Jópár ember duty free cuccokkal akarta még megnövelni a motyóját... Szerintem sokan kifizették egy rendes jegy árát végül, de hát a repülés mindenkié...

,

Sikerült befogni egy Wizzt és egy Ryant egy képbe

Sajnos nem szólt a jó kis Ryanair zene, az egyik dolog, amit régebben szerettem bennük. Végre volt időm enni, és a chili con carne 5 EUR meg is érte volna, ha nem fél adag lett volna.... Nem baj, irány Malaga!