Az este evés - ivás, videónézéssel indult. Voltak régebbi ismerősök, és újak is. Egy nagyon kedves ernyős családdal ismerkedtem meg. Az apuka kezdte a beszélgetést velem, a szokásos témák után viccekre tanított spanyolul, amik még az alkohol hatására sem voltak túl viccesek, de nagyon jól esett ez a vendégszeretet és törődés nekem. A feleségét próbálta rávenni, hogy angolozzon velem, de nem nagyon ment bele. Végül bemutatott a lányának, aki hihetetlenül barátságos volt, és elég hamar magától megadta az elérhetőségeit.
Hálózsákban aludtam a nagyrészt kocsikban és lakóautókban, kisrészt sátrakban táborozó többiektől távol egy lejtős szántóföld parányi egyenes szakaszán. Csodálatos volt a csend, tiszta levegő, és szerencsémre pont aznap éjszaka hulló csillagok is voltak, amiket sokáig bámultam mielőtt elaludtam.
Reggel az angol lány, akivel a fesztiválra érkeztem, elvitt a Venta el Cortijoba, ahol nagyjából megmosakodtunk, fogat mostunk, és persze bevágtunk egy spanyolos reggelit jó helyi sonkával, helyi sajttal és persze frissen facsart narancslével. Aztán irány vissza a fesztivál helyszínre...
Hosszú buli lehetett, 11 hónapon át :)
VálaszTörlésmég mindig gibraltáron vagy? erről a helyről álmodozom régóta...mesélj még!
VálaszTörlésMár nem Gibraltáron vagyok, hanem újra Budapesten. Nem arról van szó, hogy egyszerűen otthagytam a Brit pálmákat, egy kalandor ilyet nem tehet, ennél sokkal érdekesebb a történet, de már csak élő szóban mesélek róla, nem hiszem, hogy lesz időm folytatni a blogot.
Törlés