Határsor

A pufferzónában autóval: Hiába az EU zászló, még a kétkerekűek is sokat várnak éppen

Gibraltárra a szárazföldi határon bejutni, és ott kijutni általában sorban állással jár. A sort mindkét irányban teljesen megállítja a reptér lezárása fel-le szállások miatt, de ezzel most ebben az írásban nem foglalkoznék. Bár a határsor egy igen zavaró dolog, része a mindennapoknak, és én is pontosan tudtam mire számítsak, amikor ide költöztem, és az ingázó életmód mellett döntöttem.

Az egyik ok a schengeni határ:
Útlevéllel, vagy EU személyi igazolvánnyal kell rendelkezni, amit befele és kifele menet is mindenkinél valamilyen szinten ellenőriznek. Láttam olyat, hogy csukott állapotban elfogadták kifele, de ellenpélda, hogy este sötétben messziről mutatott jogsit egyből kiszúrták, és azzal nem engedtek be Gibraltárra gyalog.

A másik ok a vám:
A spanyolokat nagyon zavarja, hogy gyakorlatilag Gibraltár látja el Cádiz tartományt cigivel és tömény itallal, ami így nem nekik adózik. A britek sem túl sok adót szakítanak ebből, mivel ezek az áruk azért vannak féláron a félszigetországban, mert nincs rajtuk ÁFA és jövedéki adó. Fogtak már el gibraltári rendőrök spanyol cigicsempészeket, de alapvetően ez a jelenség nem az ő bajuk. Bejövésnél is lecsaphat a spanyol vám, egy időben például a gibraltári rendszámú autósokat ellenőrizték, hogy mennyi tisztítószert visznek haza, ezzel szívatták a spanyolok a briteket (hajón idehozni más országból nyilván drága).

Gyalog:
Befele még sosem láttam sort, alig kell lassítani az útlevél ellenőrzéshez. Kifele a vámnál előfordulhat 1 perces várakozás, mert ellenőrzhetik a hátizsákokat, nagy ritkán felírhatják aki cigit / piát visz ki, hogy esetleg ha 1 hónapon belül átlépi a határt, megbüntethessék.

Biciklivel, robogóval, motorral:
Minden aminek két kerek van ugyanazon a csővezetéken, ugyanabban a tempóban halad át befele és kifele is. Mindkét esetben sokat segít a nyakba akasztott személyi igazolvány mutogatása, az útlevéllel túl sokat kell szórakozni. Befele a fekvőrendőrök, és a töketlen, nehezen megelőzhető autósok okoznak némi lassulást a normál bicajtempóhoz képest, de ez egy fix, kalkulálható idő. Kifele már rosszabb a helyzet. Először egy 180 fokos kanyart az autókkal kell megtenni igazolványmutogatás közben, majd egy egysávossá szűkítő tölcsérbe bemenni, ami az ellenőrzőponton olyan szűk kettős kanyar, amin nagyobb motorok néha megszenvednek. Itt néha még hátizsák ellenőrzést vagy robogó csomgatartó felnyitást is rendeznek a spanyolok, ami az összes kétkerekűt feltartja.

Autóval:
Na ez az igazán kemény! Reggel 7-től este 10-ig bármikor kialakulhat akár 1 óránál hosszabb sor is, ritkább eseteben befele is, de kifele elég gyakran. A bejutási sor pufferelésére a spanyoloknak van bőven helye (kép itt), de a kijutás pufferelése a törpeország minden igyekezete ellenére problémás, néha a reptértől délebbre is lelassul a forgalom a kimenő határsor gridlockja miatt. A kijutást ezért a körforgalmakban rendőrök koordinálják már 15 órakor is, és egy telefonszám elég friss (maximum félórával ezelőtti adat, de csúcsidőben 5 percenként frissül), elég pontos információt (+/- 5 perc) ad az aktuális sorban állási időről: +350 200 42 777 . Autóval nem ritka, hogy kifele kinyittatják a csomagtartót, feltúratják a bevásárló szatyrokat, velem egyszer a siklóernyő belső zsákját is kinyittatták, és belenyúlkált, de szerencsére azért nem kellett a 70 km/h Levántében felhúznom. A nagyon gyanús (vagy nem szimpatikus) autókat akár alaposabban szét is szedik, de ezt nem a kettő darab autós sor egyikében, hanem a félreállító helyen teszik. Statisztikákat, tapasztalatokat azért nem tudok többet mondani, mert elég ritkán megyek be kocsival, sorban állós időben meg szinte egyáltalán nem. Most is csak a gumicsere miatt voltam, úgyhogy meg is lepődött a spanyol vámos az üres csomagtartón.