Gyorshajtás Spanyolországban

Kezdeném azzal, hogy engem még soha nem büntettek meg pénzre semmilyen közúti szabálytalanságért. 12 évnyi vezetés alatt az egyetlen közlekedési bírságnak tekinthető esetem az volt, amikor blogom egyik olvasóját kifejezett figyelmeztetése ellenére ránavigáltam egy magyar fizetős autópálya szakaszra matrica nélkül (kifizettem, nem volt mit tenni). Múlt héten kaptam mikuláscsomagot itt a 9. kerületben a szemfüles parkolóőrtől, de éppen belefértem az 5 percbe, úgyhogy fizetnem nem kellett.

Ma viszont sajnos egy postai értesítő fogadott itthon, hogy a DGT-től jött egy levelem. Amikor rákerestem, hogy mi a DGT, már sejtettem miről lesz szó. Hosszú várakozás után hozzájutottam a züllői úti postán a nemzetközi tértivevényes küldeményhez:

A fotó bár hátulról készült, kár lenne megpróbálni mentegetőzni, mert a bérlésnél aláírtam, hogy egyedül én vezettem az autót. A mérőberendezés tanúsítványát is mellékelték (nem tudom ez itthon is szokás-e):

Akit érdekel, kinagyíthatja

 A lényeg pedig:

Azt hiszem nem kell spanyol nyelvtudás az értelmezéséhez, hogy 100 km/h helyett 121-gyel mentem, és ez bizony 100 euróba fog fájni. Soknak tűnt elsőre az összeg, de úgy már nem is magas, ha ismerőseim autósportálján a büntetéskalkulátorban összevetem a magyar árakkal.

A helyet egyértelműen sikerült beazonosítanom, és pont erre tippeltem a levél kinyitása előtt, hogy itt fényképezhettek le. Az El Bosque starthelyre vezető út aljából Alcaidesaba eljutáshoz nem biztos, hogy egy ilyen izgalmas útszakasz éjszakai levezetését kellett volna választanom (csak azért, hogy mielőbb autópályán legyek), mert van még legalább 3 (ránézésre semmivel sem jobbnak tűnő) alternatíva, de akkor ez nekem szimpatikus volt Andalúzia papír autótérképén.

Egy fárasztó autós-gyalogos helyfelderítő nap után siettem vissza szállásadóimhoz elköszönni, miközben másnap még 120 km vezetés után sok órányi repülés és (önként hosszú várakozást rakva a hazaútba) Párizs (életemben másodszori) megnézése várt rám a hazautam előtt. A kényelmes, általában 120-as hegyi autópályán, az alagútban volt egy 100-as korlátozás, amit ezek szerint sajnos nem tartottam be.


Megtaláltam, hogy hol lehet befizetni neten a bírságot, és olvastam, hogy ha 20 napon belül lennék, akkor 50% kedvezmény járna. Dühített, hogy informatikailag biztos megoldható lenne a bérlő cégtől az adataim lekérése ennyi idő alatt, de tutira leginkább a rossz hírű spanyol és magyar postáknak köszönhetem, hogy majdnem 2 hónappal az eset után kaptam meg a papírt. Beírtam szépen az adatokat az angol nyelvű űrlapon, végül megadtam a bírság összegét, amihez zárójelben ott volt, hogy a kedvezmények nélkülit adjam meg, majd ők kiszámolják a kedvezményt; és ekkor jött a kellemes meglepetés: Elengedték a felét, tehát 50 eurot fizettem ezért a figyelmetlenségemért (na jó, szabálysértésemért). Megnyugtatott, meg egy kicsit 'Hű, a Nyugat már itt tart?' érzéssel is eltöltött, hogy kérhettem igazoló emailt, letölthettem elektronikusan aláírt és vonalkódokkal is ellátott igazoló pdf-et arról, hogy rendeztem az ügyet.

Ezzel a bírsággal együtt is élveztem azt a decemberben levezetett 1126 kilométert Andalúziában, amiről hamarosan rakok föl pár képet.