Rám jutott a feladat, hogy beszerezzem az alapanyagok nagy részét. Rengeteg bort, gyümölcsleveket, gyümölcsöket vettem. Kollégáim hoztak több tíz kilónyi jeget, némi élelmet, és ami a legfontosabb, egy szemeteskukát. Ekkora méretű vödröt nehéz ilyenkor pár nappal előtte beszerezni, felvásárolják az összeset a környéken. Hát akkor rakjuk össze amink van:
A fő alapanyagot töltöm éppen, én csak minőségi borral dolgozom. |
Amerikai kollégám kannásbort használ |
Félkész állapotú Sangria jellegű Tinto de Verano:
Mivel a Domingo Rociero elvileg arról is szól, hogy a bandák piával kínálgatják egymást, készítettünk alkohol mentes változatot is, de az nem volt túl népszerű. Mikor mindent hozzáadtunk, kellően elkevertük és elkészültünk a bólé szerű italunkkal, megtöltöttük poharainkat, de még mielőtt belekortyoltunk, sosem felejtem el, ahogy amerikai kollégám hollywoody filmekbe illő jelentőségteljességgel ezt a pohárköszöntőt rögtönözte:
Gentlemen, Welcome to the Mediterranean!
Elmentem kalapot venni, mert 35 fok fölött volt a hőmérséklet, és tűzött a Nap. Figyelmeztetett kollégám akinek spanyol felesége van, hogy vigyázzak magamra, mert az itteni nők olyanok, mint a cápák. A következő bejegyzésben erre is kitérek, bár ezt a megállapítását egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.
Mire visszatértem, az alkoholt igen csak kedvelő kolléganőnk hozott egy vízipuskát, amit pár pohár itóka után nem tudtak a kollégák kikönyörögni a kezemből. Beszálltam a borral lövöldözésbe a spanyolokkal. Kaptam én is, úgyhogy nem hiába figyelmeztettek előre, hogy olyan ruhában menjek, amit nem sajnálok. Pár tíz liter tinto de verano szétspriccelése után itt végezte a fegyver:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése