Mozgalmas hétfő

Munka után kolléganőm meghívott paprikás krumplira. Finomat főzött. Miután megettem, a tanácsára már mentünk is a Carrefourba Yoigo SIM kártyát venni nekem, hogy az események felgyorsuló láncolatának ne álljon útjába, hogy magyar a telefonszámom. Elbicajoztunk együtt Santa Margaritába, megmutattam hol lakom. Sörözgettünk, miközben megírtam első SMSem a spanyol számomról. Pont telefonált haverom, így mindkettőnkkel tudott beszélni. Szerelgettem a bicaját, de nem sokat segített rajta. Feltekertünk a kilátópontra, majd legurultunk, és egy rövid darabon, a kivilágítatlan szakaszon elkísértem hazafele. Miután elköszöntünk siettem vissza haza, mert otthon hagytam a telefonom. Miközben nyitottam ki az ajtót, a sötét szobából halvány fehér pulzáló fény derengett az asztal felől, ahol a telefonomat hagytam. Nem vagyok a fények megszállottja, de már ettől nagyon boldog voltam, mert tudtam mit jelent: Megkaptam az első ember által írt SMSem a spanyol számomra. Igen, tudtam én, hogy meg kell vennem ezt a SIM kártyát, nem fogom megbánni!